Ezúton tájékoztatunk mindenkit, hogy a járvány terjedésének megakadályozása érdekében a Teleki-Wattay Kastélyban határozatlan időre üzemszünetet rendeltünk el.
Meghirdetett rendezvényeinket elhalasztjuk, a szálloda átmenetileg nem fogad vendégeket.
Megértésüket köszönjük!
Az újranyitásról a későbbiekben tájékoztatást adunk.
Jó egészséget kívánunk Mindenkinek! Vigyázzunk egymásra és családtagjainkra!
A Pilis kapujának is nevezett Pomáz kedvelt kiindulópontja a túrázóknak. A városból kis hegyi patak mentén kanyarog az út át a Pilis-hegységen. A Dera patak mentén eljuthat a bakancsos kiránduló a szakrális Dobogókőre, a Pilis gyöngyszemére Csobánkára, Pilisszántóra, Pilisszentkeresztre vagy – a gyakorlottabb túrázók – Pilisszentlélekre is. A pilisi túraútvonalak érintik többek között a Kőhegyet, Oszoly tetőt, Kevélyeket, Lajos forrást és Rám-szakadékot is.
A csodálatos erdei környezet és az ősi Árpád-kori emlékek mellett az igazi nyitott szívű kiránduló olyan testi-lelki felüdülést élhet át, amire mindig szívesen fog emlékezni. Vendégeink előzetes kérése esetén, a Pilist jól ismerő túravezetőt tudunk biztosítani, aki a magyarság Pilissel kapcsolatos őstörténetével is megismerteti a kirándulni vágyókat.
A Kastélyszálló 15 szobával várja kedves vendégeit, akik választhatnak 2-4 ágyas szobát. Egyidejűleg 40 fő elszállásolásra van lehetőség. A kastélyszálló 2 hektáros parkjában gyermekjátszótér és éttermi nyári terasz várja vendégeinket.
4db, 25-180m²-es rendezvénytermünk berendezéstől függően 10-150 főig alkalmas konferenciák, továbbképzések, szemináriumok, koncertek, hangversenyek, fogadások, díszvacsorák, esküvők, koktélpartik és más események megrendezésére.
FELHŐTLEN BOLDOGSÁG
KÉNYELMES ÉS ESZTÉTIKUS
EXTRA TÉR
EGYÜTT A CSALÁD
A kastélyt a Bornemissza család egyik leszármazottja, Wattay Pál építtette 1773-ban, barokk stílusban.
Unokájuk, Teleki József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke itt írta a Hunyadiak kora Magyarországon című történelmi művét, és a hagyomány szerint a kastélynak ugyancsak vendégei voltak a kor ismert költői: Pálóczi Horváth Ádám, Erdélyi János és Vachott Sándor. A földszintes, árkádos, manzárdtetős épület oromzatán a kastély építtetőjének címere látható.
A 19. század végi pusztító filoxéra-járvány következtében a pincékre kevésbé volt szükség és az épületben lakásokat alakítottak ki.
A grófi család 1927-ben a kastélyt eklektikus stílusban átépíttette. Az első világháború után a család hadiárvaház céljára felajánlotta. A második világháború után államosították, majd gyermekvédelmi intézmény működött benne.
